Nincs farsang fánk nélkül
Eredete vitatható, de valószínűleg a XV. századi Berlinből származik. Készítésének hagyománya az ókori rómaiakhoz nyúlik vissza.
Téli időszakban többek között a kevesebb napos óra és zöldség, illetve gyümölcsválaszték miatt tavasz elején enerváltnak, rosszabb kedvűnek érezhetjük magunkat. Főként köszönhető a vitaminhiánynak, mozgásszegényebb életmódnak, valamint jellegzetesen inkább a téli időszakban fogyasztott, nehezebben emészthető ételeknek.
A felmerülő vitaminhiány mérséklése/leküzdése érdekében javasolt a téli, tavaszi hónapokban vitaminok fogyasztása (pl.: C-, és D-vitamin). Önmagában ez viszont nem elég. Fontos a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás, amivel ilyenkor kellő mennyiségű makro- és mikrotápanyag jut a szervezetbe. Ezzel is támogatva a szervezetet, hogy nehezebben alakuljon ki vitamin- és ásványianyag hiányos állapot, melyek növelik a fáradékonyság érzését.
Kiemelném, hogy ez a fajta táplálkozás akkor a legjobb, ha életmódváltásszerűen jön létre az ember életében, nem csak időszakosan.
Általánosságban elmondható, hogy az év bármely szakáról is legyen szó, fogyasszunk idény gyümölcsöket és zöldségeket. Nemcsak vitaminban és ásványianyagokban gazdagok, hanem rostokban is. A rostok hozzájárulnak az egészséges bélflóránk kialakításához, ezáltal immunrendszerünk védelméhez is. A rostok fogyasztása a salakanyagok eltávolításánál is komoly szerepet játszanak, így bevitelük tovább növelhető teljeskiőrlésű termékekkel.
Sokan elavultnak tartják a napi ötszöri étkezési ajánlást, viszont szakmai tapasztalatokból mondhatom jótékonyan hat a szervezetre. Sokkal kiegyensúlyozottabb energiaszintet eredményez, jobb terhelhetőséget, pihentetőbb alvást.
Emelett meg kell említenem a megfelelő folyadékfogyasztást is, ami általánosságban napi 2-2,5 liter. Javasolnám, hogy ez a mennyiség inkább csapvízből, ásványvízből, teából álljon. Kerüljük a cukros szörpöket, üdítőket, hiszen ezek csak felesleges kalóriákat adnak a szervezetnek.
Az életmódhoz hozzátartozik a rendszeres testmozgás is. Ajánlott napi minimum 30 percet, de inkább 1 órát mozogni. Ilyenkor mindig figyelembe kell venni az egyéni terhelhetőséget, fizikai állapotot, és ehhez mérten javasolható a mozgás. Most, hogy a konditermek, fitneszközpontok zárva tartanak kevesebb a lehetőségünk erre. Otthoni tornákkal, edzésekkel vagy biciklizéssel, futással áthidalható ez az állapot. Azonban, ha valaki a téli időszakban, a bezárások alatt az aktívabb életmódot nem folytatja, akkor a fokozatosság elvét követve javasolt újra edzettségi szintre hoznia magát.
A teljesen mozgásszegény életmódot folyatóknál a fokozatosság még inkább előtérbe kerül. Mivel, ha hirtelen a semmiből nagy intenzitással nekilátnak edzeni, az rossz hatással lehet az ízületeikre, szív- és érrendszerükre, stb. Nem utolsó szempontból pedig a kedvüket szegheti, ha nem úgy alakul az edzés, ahogy ők elvárták volna saját maguktól. Ezen dolgok kiküszöbölése érdekében javasolnám, ha valaki ülőmunkát végez, emellé nem sportol, mozog semmit, de szeretne nekilátni, akkor kezdje rendszeres tempós sétával. Majd folyamatosan növelve a távolságokat, elkezdhető a kocogás és futás is.
Eredete vitatható, de valószínűleg a XV. századi Berlinből származik. Készítésének hagyománya az ókori rómaiakhoz nyúlik vissza.
Az idei szlogenből is látszik, hogy a talajvíz fontosságára próbálják meg felhívni a figyelmet, mivel ezen vizek szennyezettsége nem olyan szembetűnő, mint a tavaké vagy folyóké.
2022 legegészségtelenebb étrendje a ketogén diéta, derül ki az US News & World Report éves rangsorából. A 40 diétát rangsoroltató listát táplálkozási és egészségügyi szakértők csoportja állította össze.